Csóközön mindenkinek !
Na most mit is mondhatnék azon kívül hogy örülök hogy itt vagy és elolvasod ezt a kis bejegyzés, mekkora megtiszteltetés és bla bla blaaaaa :P
Kezdjük ott hogy a részeket körülbelül hetente fogom tudni hozni az iskola miatt. Még kezdő vagyok a blogírás / blogírók világában, de az elmúlt hetekben rengeteg blogot olvastam az írásom fejlesztése miatt. Remélem tetszeni fog minden és örültök majd az újabb és újabb részek láttán. Itt egy kis bevezető a sztoriból hogy ne legyen idegen:
Ez a matekóra egyszerűen borzalmas volt. Nemcsak egy újabb egyessel megyek haza hanem még egy szaktanári intővel is. És mindezt csak azért mert a tanár pikkel rám ! Pedig én csak annyit mondtam hogy egy picit elcsúszott a parókája bakker ! És most megint magyarázhatom anyának hogy mi ez. Na mindegy, inkább elmegyek a parkba kiszellőztetni a fejem.
Sétáltam pár kört, majd leültem az egyik padra, elővettem a telefonom és elkezdtem hallgatni a kedvenc bandám. Így töltöttem a délutánom nagyobbik részét és mire megnéztem a telefonomon az időt, gondoltam ideje hazamenni mielőtt apáék szívrohamot kapnak.
Miután végig sétáltam az utat, kinyitottam az ajtót, elborzadtam a látványtól. Minden a földön hevert. A képek betörve, az asztal felborítva. Felrohantam a lépcsőn és benyitottam anyáék szobájába, de nem voltak sehol. Átnéztem minden szobát, de sehol semmi. Kétségbeesetten próbáltam hívni apát és az ajtó felől hallottam is a csörgést. Odafordultam, de csak apa kabátját láttam aminek a zsebében láttam a fénylő kijelzőt. Felhívtam anyát egy már kisebb reménnyel. Rögtön felvette valaki.
-Jó napot. - mondta egy ismeretlen kemény, nyugodt hang a telefon túlsó felén.
-Hova vitte a szüleimet ??!! - ordítottam bele a telefonba.
-Hogy én? Sehova. Azonban az ügynökeim elhozták őket. - mondta az idegen még mindig roppant nyugodt hangon ami engem idegesített.
-Ki maga és mit akar??
